Bevezetés

Fejlesztői környezetnek azon programok összességét nevezzük, amivel egy fejlesztő a napi munkáját sikeresen el tudja látni a számítógépén. Ide értjük webes fejlesztés esetén a böngészőt illetve a kód szerkesztéséhez szükséges editor-t, de része az összes olyan program, ami a megírt kód futtatásához, illetve kiszolgálásához szükséges. Ruby on Rails fejlesztéshez természetesen szükség van Ruby-ra, magára a Rails keretrendszerre, adatbázisra, webszerverre, stb. Alapesetben egy programozásban már jártas fejlesztő ezeket az eszközöket egyenként feltelepíti a környezetébe, de ez óriási munka. Ráadásul sokféle operációs rendszert használtok, sokatok Windows-on dolgozik, ahol ezeknek a telepítése még nagyobb probléma. A fentiek miatt kísérletképpen azt találtuk ki, hogy eltérünk a hivatalos RailsGirls folyamattól, és nem az általuk biztosított nehézkes telepítőket használjuk a gépeteken. Ehelyett egy úgynevezett virtuális számítógépet állítottunk nektek össze, amivel remélhetőleg sokkal kényelmesebben tudtok dolgozni.

Ebben a fejezetben létrehozzuk a Ruby on Rails alkalmazásunkat. Megismerjük a bundler-t (a Ruby-s világ csomagkezelőjét) és megtanuljuk, hogy kell elindítanunk a Rails szervert. Elkezdjük felépíteni az alkalmazásunkat is, a Rails úgynevezett scaffold generátorának segítségével már egy működő funkciónk lesz a fejezet végére: ötleteket hozhatunk létre, listázhatunk, törölhetünk.

Ez a fejezet két dologról fog szólni: verziókövetésről és webszerverekről.

Azt szeretnénk, hogy a programunk egy olyan szerveren fusson, ami mindig be van kapocsolva, és lehetőleg egy állandó címen legyen elérhető. Szóval mire van szükségünk? egy webszerverre, ami: tárhelyet és fix címet ad az alkalmazásunknak, tudja futtatni a ruby on rails alkalmazásokat, fel lehet rá telelpíteni mindazon gem-eket, amikre az alkalmazásunkak szüksége van, ad adatbázis szolgáltatást. Ja és lehetőleg legyen ingyen:)

A Heroku pont egy ilyen szolgáltatás (és nem ez az egyetlen). Ezen kívül még van egypár jó tulajdonsága, amiről majd később szó lesz. Most egyelőre örülünk, hogy megtaláltuk, regisztráltunk a https://id.heroku.com/login oldalon, van jelszavunk.

És most? Fel kéne másolni a programunkat a szerverre. Igen ám, de hogyan? Git-tel!

Ebben a fejezetben megtapasztaljuk, hogy milyen kellemes, mikor nem kell újra feltalálnuk a spanyolviaszt. Megismerkedünk a devise nevű gemmel, és fel is használjuk arra, hogy az oldalunk ezentúl csak regisztrált felhasználók számára legyen elérhető. Majd mire már annyira megszerettük a gem-eket, kipróbálunk még egyet, a letter_opener-t.

Gondoljuk csak végig, hol tart most a alkalmazásunk? Vannak felhasználóink, akik be tudnak jelentkezni, és van lehetőségük arra, hogy az ötleteiket feltöltsék a rendszerbe. Viszont akad egy bökkenő: jelenleg nem tudjuk megmondani, hogy melyik ötlet melyik felhasználóhoz tartozik. Ez a fejezet így arról fog szólni, hogy hogyan tudjuk összekötni az ötleteket az őket létrehozó felhasználókkal.

Dizájn – Bootstrap

Most, hogy működik az app, már foglalkozhatunk a külsőségekkel is kicsit. Adjunk egy kis dizájnt neki, hogy ránézésre is profi oldalunk legyen!

Nézzük csak, hol is tartunk most? Az alkalmazásunk szép, a felhasználók be tudnak lépni, fel tudják tölteni az ötleteiket. Kezdjük elérni azokat a célokat, amiket a nap elején kitűztünk. Van viszont sajnos egy apró problémánk, ami miatt a felhasználóink elég mérgesek lennének ránk, ha ez így maradna: jelenleg az összes felhasználó hozzáfér az összes ötlethez, és bárki bármit szerkeszthet, illetve törölhet. Valljuk be, azért ezt nem így képzeltük el :)

Ebben a fejezetben lépéseket teszünk annak érdekében, hogy a felhasználók tényleg magukénak érezhessék az ötleteiket: a cél, hogy szerekeszteni és törölni mindegyik felhasználó csak az általa létrehozott ötleteket tudja majd.

Lazításképpen a nap végére még egy apró feladatunk maradt: ez pedig az, hogy kicsit egyedibbé, könnyebben felismerhetővé tegyük a felhasználóinkat. A fejezet célja, hogy minden felhasználóhoz meg tudjuk jeleníteni egy egyedi képet, egy úgynevezett avatart.